Volt egy fiú akit úgy hívtam, hogy Fogatlan Pepi, mivel fölül kiverte két fogát.  Egy étterem közelében laktunk, és a barátja ott dolgozott az étteremben . Sokat járt hozzá, és mikor jött, gyakran látott engem az erkélyen, vagy  az utcán, egyszer össze is ütköztünk, mikor kirohantam a kapun. Végül összeismerkedtünk, először haverság lett belőle, majd ő lett az első férjem aki elvett azért, mert teherbe estem, igaz, nem tőle.

 Még szűz voltam, mikor elvitt a Pipacsba. Mivel nekem 11 órára haza kellett érnem épphogy nyitásra beültünk, s rögtön indulhattam is haza. Párszor mégis lementünk így, és a zongorista egyszer azt mondta, hogy olyan szép ez a lány, nem szabad ide járnia, mert kurva lesz. Fölháborodtam, hogy én még szűz vagyok, és járok egy fiúval.A fiú akivel jártam, közben elvette a szüzességemet. Több mint másfél év kellett hozzá, hogy beleegyezzem.  Elég borzalmasnak találtam a szüzességem elvesztését. Utána pár hétig nem is kivántam a szexet.   Pár hónap után vége is lett a kapcsolatnak ezzel a fiúval. Csak a haverommal a Fogatlannal jártam ide-oda. Megint levitt a Pipacsba. Megláttam egy osztrák fiút, aki gyönyörű volt. Elkezdtünk beszélgetni, és egy idő után kérdezte, hogy megyünk?  Én mondtam, hogy igen. Lefeküdtünk. Nem kértem semmit, de adott nyolcszáz forintot, ami akkor komoly összeg volt. Mivel a Pipacsból vitt el, automatikusan úgy gondolta, hogy kurva vagyok. Beszélni nem igazán tudtunk, mivel én alig gagyogtam valamit németül. A Vörös Csillagba vitt. Ilyen a véletlen. Akkor még elég kevés szálló működött Budapesten, nem nagyon volt választás.  A nyolcszáz forintot ugy tette a táskámba, hogy nem is láttam. Amikor elővettem a kapukulcsot este akkor találtam meg a pénzt. Megbeszéltünk randevut is a Pipacsba. Jött, megint feltaxiztunk a Vörös Csillagba, megint adott. Itt volt egy hétig, megcsináltuk minden nap. Közben megismerkedtem egy másik osztrákkal is, akivel nem feküdtem le, mégis telenyomott pénzzel. Ki se léptünk a Pipacsból, de adott. Én meg elfogadtam. Mondom a Fogatlannak, mi ez? Miért adnak ezek örökké pénzt? Ezek kurvák? Rámutattam a lányokra akik körülöttünk ültek. Mondta, hogy ja!  Aztán  majd   minden nap lejártam. Egy idő után elfogadtak, felülhettem közéjük a bárpulthoz.

Az anyu nem tudta konkrétan, mit csinálok. Szenvedtem, hogy hazudnom kell.  Kitaláltam programokat a haverjaimmal, barátnőimmel akiket ismert. Anyu örült, hogy ezzel a társasággal vagyok.  A pénzemből elkezdtem vásárolgatni. Az anyám kiszúrta. Azt hazudtam, hogy megismerkedtem egy fiúval, tőle kapom. El lehetett hinni, mert egy divatos parfüm annyiba került, mint amennyit egy lefekvéséért adtak nekem. Aztán csináltattam egy kigyóbőr cipőt, ezt már nem lehetett olyan könnyen megmagyarázni.

Egyre gyakrabban maradtam ki. Anyám elvárta, hogy bemutassam a barátaim.  Ez a  férfiaknak is érdekes volt, hogy bemutattam őket anyámnak,  nemcsak egyszerűen baszás van.  Nem mindenkit cipeltem el hozzánk, csak akiről gondoltam, hogy visszatérő lesz, vagy már vissza is tért. Igy aztán rájött, hogy nem egy barátom van, hanem több. Mindegyiknél azt mondtam, hogy feleségül vesz. Tényleg egy darabig abban a hitben éltem, hogy mindegyik szerelmes belém és el is venne ha akarnám. Basztam velük, fizettek, de mindegyikük találkozni akart  velem még. Másnap, harmadnap, vagy ha újra jöttek Magyarországra. Ajándékokkal halmoztak el. Az új találkozók persze ettől függetlenül újabb pénzbe kerültek, ez törvény volt. Bár pénzért csináltam, és teljesen világos volt már számomra, hogy kurva vagyok, elhittem, vagy elhitettem magammal, hogy belém vannak esve. Nincs sok különbség, hogy csak eljátsza valaki, vagy tényleg úgy van. 

Egyszer mentem haza éjszaka, anyám meg sírt. Kérdeztem, hogy miért? Mert hogy ő ezt nem bírja, ne csináljam. Próbáltam meggyőzni anyámat, hogy nekem ez jó. Nem sikerült, és olyanokat mondott, hogy meg ne tudja, mert agyonvág. Nem sikerült meggyőznie. Szenvedett miattam és érdekes, hogy nem érdekelt, semmit nem tettem azért, hogy ne szenvedjen.

./.