A házassági kóma tulajdonképpen a házasság agyhalála. A szeretet és melegség elmúlásából fakad. Olyan mozdulatlan állapot ez, melyben nincs többé intimitás, és ahol sebek, csalódások, elfojtott düh, sértettség és a reménytelenség uralkodik. Ennek ellenére nagyon sok házaspár nem akarja felszámolni a kapcsolatot. Más szóval a házassági kóma azt jelenti, hogy a kapcsolat gyakorlatilag halott, csak senki nem állítja le a lélegeztetőgépet.
A házassági kómában élőket könnyű felismerni. Étteremben némán bámulnak el egymás feje fölött, és ha mégis szólnak, csupán egyszavas mondatokat váltanak. Otthon külön életet élnek, külön barátaik vannak, hobbijaik is eltérnek, nyaralni is külön mennek.
Van olyan házassági kóma, amely leginkább hidegháborúhoz hasonlít, bár időnként nyílt csaták is kitörnek, majd elcsitulnak. Minden ilyen kitörés egyre távolabb taszítja egymástól a párt. Aztán vannak válások, amelyek évekig érlelődnek.
Maga a házassági kóma majdnem mindig sok apró epizódban alakul ki, nem pedig néhány nagy dráma nyomán. Mind a férfi mind a nő kerüli a másikat, és már nem veszi a fáradtságot, hogy megbeszéljék a problémát. A feleség fokozottan kerüli a férfit, különösen a hálószobában, kivéve ha saját libidója kényszerítené őt közeledésre. A helyzet fokozatosan romlik. Elfelejtkeznek az évfordulókról és a születésnapokról. Ki-ki a maga stílusában mélyen meg van bántva, hogy így kell élnie.
Lehet, hogy a férj tehetetlennek érzi magát, és fogalma sincs, mitől változna meg a helyzet. Az is elképzelhető, hogy nem vallja be magának, hogy bármi probléma lenne. A feleségnek valószínűleg határozottabb képe van arról mi is a baj, de megoldást ő sem ismer. Lehet egyre beletörődöbb, vagy egyre dühödtebb, amiért reményei ennyire nem valósulnak meg. Ő is feladja a reménykedést, és ha sehogyan sem sikerül életet lehelni a kapcsolatba, a házassági kóma állapotába esnek.
A probléma annyira általános, hogy bízvást népbetegségnek tekinthető.
Ahhoz, hogy a férfiak több szexhez, a nők pedig több szeretethez jussanak, előbb meg kell értenünk a férfiak nyilvánvaló ellenállását a gyengédséggel, és a nőkét a szexszel szemben. Arról van-e szó csupán, hogy a férfinép önző és nemtörődöm, ahogyan ezt oly sok nő állítja? Igaz-e, hogy a nők arra használják a szexet, hogy a házasság csapdájába csalják a férfiakat, majd szexuális értelemben gyorsan kikapcsolnak, ahogyan ezt sok férfi gyanítja? Ahhoz, hogy megértsük az okokat, nem elég a mai nő és a mai férfi életét szemügyre vennünk, Nagyon fontos, hogy kifaggassuk a múltat is. Hogyan kezdődött és hogyan alakult a nemek háborúja? És mi minden járult hozzá, hogy ez a sorvadásos betegség kialakuljon, és máig pusztítsa legszebb kapcsolatainkat?
Hogy jobban megérthessük a házassági kómát, és végül gyógyíthassuk is, meg kell értenünk néhány alapvető tényt nembeli lényegünkről.
