Aligha van bármi is olyan erősen beprogramozva a férfiakba, mint a támadókedv, a siker vágya és az az igényük, hogy maguk mögött tudjanak mindenki mást. Ma is igaz, hogy a sikeres férfi több nő közül választhat, mint kevésbé sikeres társai. A primitív kultúrákban annak a férfinak aki más férfiak meggyilkolásával bizonyította agresszivitását, mindig kétszer annyi felesége, tehát kétszer annyi utódja is van, mind ölni nem tudó társainak. Az agresszivitás, a támadókedv egyike azon kevés vonásoknak, amely a legkülönbözőbb kultúrák férfijaiban közös.

A mai fiúk és férfiak teljesen tisztában vannak azzal, hogy teljesítményük alapján ítéltetnek meg. A mai társadalomban nem az minősítí a férfit, hogy hány gyereke van, vagy hogy mennyire szereti a feleségét és a családját, hanem hogy mit tud felmutatni. Mennyit keres? Milyen a kocsija? Mekkora presztizse van munkájának? Milyen otthont tud biztosítani családjának.

A sikeresség parancsa apáról fiúra száll, és már egészen kicsi korban tettenérhető. Majdnem minden fiú alaposan megismeri a fiúkultúra parancsolatait. Erre tanít a sportolás, a reklámok, a tévé és a felnőttek is. Olyan frázisokban is megfogalmazódik ez, mint pl.: "Katonadolog"!, "Micsoda anyámasszony katonája vagy! "Légy férfi! "Úgy viselkedsz mint egy lány!", "Mutasd meg, ki a legény a gáton!".

Minden fiúban élénken él valamiféle dicsőségesen nagy teljesítmény álma és úgy nőnek fel, hogy állandóan szemük előtt lebeg ennek megvalósítása. Természetesen kevesen valósíthajták meg legmerészebb álmukat, és majdnem mindenki kompromisszumra, vagyis a kisebb, de elérhető teljesítményszint elfogadására kényszerül. És amikor azzal szembesül, hogy nincs akkora sikere, mint amekkoráról álmodott, esetleg azzal pótolja, hogy drága autót vesz, izmait testépítéssel növeszi, vagyont szerez, stb....

Összefoglalva a fiúk életiskolája azt tanítja, hogy győzz, kerüld el a vereséget, légy kompetens és magabiztos, önálló, ne törődj a fájdalommal, fojtsd el érzelmeidet, ne kérj segítséget, és valamilyen mértékig uralkodj. Más szóval: légy fiam sikeres a Külső Világban, és jutalmad nem marad el.

Ezeket a tulajdonságokat útravalóként viszi a fiú férfikorába, de ezek a mi társadalmunkban, békeidőben másféle készségekben öltenek testet. A harci stratégiából munkahelyi stratégia lesz. A munkahelyeken tehát ma is él a harci szellem, de már nyakkendő és zakó vagy építkezési védősisak mögé rejtve, a készségek, a tudás, a képzettség és a hozzáértéssel vagy politikával szerzett hatalom bevetésével.

A mai férfi pénzre vadászik, nem állatra. A siker- és presztizs hajsza közben pedig egyre hátrább sorolja a nőhöz fűződő kapcsolatát, egyre kevesebb időt és figyelmet szentel párjának. A nő ezt annak jeleként értelmezi, hogy társa többre becsüli saját munkáját és sikereit mint őt. Holott a férfiak többnyire úgy érzik, hogy sikereiket legalább annnyira asszonyaik kedvéért halmozzák, mint saját kedvükért, és ezért megdöbbennek amikor azt hallják, hogy feleségük haragszik ezért. Nem egy asszony gyakran azért nem akar szeretkezni, mert úgy érzi a férfi elhanyagolja és csak szexuálisan "használja" őt. Ez is oka lehet a férfiak krónikus szexuális hiányérzetének és a nők által fölpanaszolt szeretet-hiánynak.

A férfiak mégis tovább hajszolják a sikert, mivel nem értik ezt a női reakciót. Amiben biztosak lehetnek, az az, hogy a sikeres férfi igenis vonzó a nők szemében, és a siker jutalma, hogy a győztes válogathat. A csinos nő pedig ma csakúgy, mint a múltban, státusz-szimbólum.

A negyedik tényező a férfi vonzereje....

Hm..., jóéjszakát!

A következő tény tehát, amit érdemes a férfiakról tudni az, hogy ha vannak is érzelmeik, megtanulták elrejteni azokat. A hagyomány azt diktálja, hogy a férfi zokszó nélkül haladjon előre az útján veszélyes és nehéz helyzetekben is, és igyekezzen legyőzni versenytársait vagy ellenfeleit, hogy erős, önálló és hozzáértő emberként álljon a kormányrúdnál, aki egyedül is képes életben maradni. Ez a legerősebb hagyomány, amelyet a férfigenerációk ezrei adtak már át egymásnak. Tehát a probléma az, hogy mivel a gyengéd érzelmek kinyilvánítása le van tiltva, így a szeretet kimutatása is tilos. Ha ez az érzelmi blokád ennyi gondot okoz nő és férfi között, mi tartja fenn mégis? A magyarázatot az ősi, hatezer évvel ezelőtti időkben kell keresni, mikor nő és férfi békében és egyenlőségben élt egymással. Évezredeken keresztül viszonylagos békében és jólétben éltek így, míg a terményfeleslegek kialakulásával meg nem jelent a versengés, és vele együtt egy egészen újfajta emberi viselkedés - a szervezett, masszív erőszak.

Ez az erőszakhullám indította el az emberi civilizáció és egyben a férfi-nő kapcsolat totális átalakulását. Miért? Mert a túlélés érdekében ezentúl a legbékésebb népcsoportoknak is meg kellett tanulniuk ölni. Ez változtatta meg a férfi viszonyát önmagához és érzelmeihez, különösen a gyengéd érzelmekhez. Ezentúl a legerősebb férfiak - akik tehát a legerőszakosabbak voltak, szerezhették meg a hatalmat. A nők pedig - gyermekgondozással lévén elfoglalva - védelemre szorultak. Amint az erőszak megjelent, a nő függőhelyzetbe került a férfival szemben.

A gond az, hogy eközben a férfiakban rendkívül erős a szexuális késztetés is, amely a nőkhöz vonzza őket. Sok férfi megpróbál szexuális kielégülést kapni a nőktől anélkül, hogy érzelmi kötődést engedne meg magának. Szerencsére azonban a legtöbb férfiban még a neveltetés sem képes elnyomni azt az óriási erejű késztetést, hogy valakit szeressen, valakihez kötődjön. Ezért aztán a legtöbb férfi előbb-utóbb szerelmes lesz.

Felmerül a kérdés, ha a férfiak nem nyitják meg szívüket a szerelem érzése előtt, tudnak-e vajon egyáltalán szeretni? Tudnak! Csak a férfiszerelem a "praktikus segítségnyújtásra, a közös fizikai tevékenységre, az együtt töltött időre és szexre összpontosít". Fontos a férfi számára a partner jóléte, és ezt leginkább védelmezői szerepében tudja szolgálni.

A férfiak egyetlen érzést engedhetnek meg maguknak, és ez a düh a harag. Igaz sok férfi még a dühét sem tanulta meg szabadon ereszteni, ezt az érzését is féken tartja. De ne felejtsük el, hogy bármely érzés visszafojtása erősíti az adott érzést.

A harmadik tényező ami erősen be van programozva a férfiakban a támadókedv, s siker vágya. Ezzel folytatom majd....

Ez a kép egyszerűen csak tetszik!

Miért viselkednek a férfiak úgy, ahogy? - teszik föl a kérdést főként a nők - újra meg újra.

Aligha van olyan nő, aki ne töltött volna már hosszú órákat a férfilélek elemzésével: milyen is érzelmileg, testileg, szexuálisan, és hogyan lehetne jobban megérteni, jobban kezelni őt. És bár sok nőnek meggyőződése, hogy jobban érti a férfiakat, mint a férfiak önmagukat, néhány férfivonáson még ők is megütköznek.

Tíz tény, hogy miért olyanok a férfiak, amilyenek.

1. A harci szellem

Az életben mind a fiúk, mind a lányok születésüktől kezdve rendelkeznek bizonyos energiával, amit érvényesülésre és a környezet feltérképezésére, megváltoztatására fordítanak. Ezt az energiát a legtöbb férfi másként használja, mint a nők zöme. Úgy tűnik, hogy a különbségek egy része egyszerűen veleszületett. A nők alapenergiája többnyire a gondoskodás szelleme felé terelődik, a férfié pedig a harci szellem felé.

Ez a harci szellem formálható és irányítható, hiszen eredeileg pusztán nyers energia, amely végtelenül sokféle formába terelhető. Ez lehet erőszakos és romboló, de lehet igen békés is, ami az életet szolgálja.

Mi az oka annak, hogy a fiúkat versengésre, dominanciára és igazi vagy szimbolikus harcra nevelik? Először is azt kell megértenünk, hogy a férfiakban meglévő harci szellemet a nevelés úgy alakítja, hogy ez az erő segítse őket sikeresssé válni. A támadó, versengő, uralkodásra törő szellem békeidőben a munkára és a sikerre irányul. Az erőszakos idők viszont úgy formálják át ezeket a vonásokat, hogy a férfi képes legyen ölni és életben maradni. Ez emberemlékezet óta így van.

A régmúlt időkben a férfiak közötti agresszió ritka volt. Erőszakot kizárólag a törzs védelmében és vadászaton alkalmaztak, de még a vadászatoknál is volt bizonyos spirituális gyakorlat. A zsákmányállatot például csak azután ölték meg, miután megköszönték a szellemeknek és magának az állatnak is, hogy életét adta a vadászok jóléte, életbenmaradása kedvéért.

Ebben az ősi korszakban annyira tisztelték az anyaságot és a nők hozzájárulását a jóléthez, hogy aszerint ítéltek meg minden ember hatalmat, hogy mennyire képes életet teremteni és táplálni. Ebben a korai civilizációban a férfiak szabadabban kifejezhették szerelmüket, a nők pedig szexualistásukat. Férfi és nő kölcsönös tiszteletének és egymás kiegészítésének oly sok nyoma lelhető föl az emberi őstörténetben, mely arra utal, hogy ez az egyedüli természetes állapot. Ez a harmoknikus életmód máig fennmaradhatott volna, ha nem következik be egy nagyon fontos drámai változás. Ez nemcsak az emberi társadalmat módosította, nemcsak nő és férfi egyenrangu kapcsolatát tette tönkre, hanem katasztrofálisan hatott a férfi önmagával való kapcsolatára is, és olyanná formálta harci szellemét, amilyennek manapság látjuk. A változás pedig nem egyéb, mint az ERŐSZAK fellépése, és ezzel eljutottuk a 2. tényezőhöz.

A házassági kóma tulajdonképpen a házasság agyhalála. A szeretet és melegség elmúlásából fakad. Olyan mozdulatlan állapot ez, melyben nincs többé intimitás, és ahol sebek, csalódások, elfojtott düh, sértettség és a reménytelenség uralkodik. Ennek ellenére nagyon sok házaspár nem akarja felszámolni a kapcsolatot. Más szóval a házassági kóma azt jelenti, hogy a kapcsolat gyakorlatilag halott, csak senki nem állítja le a lélegeztetőgépet.

Maga a házassági kóma majdnem mindig sok apró epizódban alakul ki, nem pedig néhány nagy dráma nyomán. Mind a férfi mind a nő kerüli a másikat, és már nem veszi a fáradtságot, hogy megbeszéljék a problémát. A feleség fokozottan kerüli a férfit, különösen a hálószobában, kivéve ha saját libidója kényszerítené őt közeledésre. A helyzet fokozatosan romlik. Elfelejtkeznek az évfordulókról és a születésnapokról. Ki-ki a maga stílusában mélyen meg van bántva, hogy így kell élnie.

Lehet, hogy a férj tehetetlennek érzi magát, és fogalma sincs, mitől változna meg a helyzet. Az is elképzelhető, hogy nem vallja be magának, hogy bármi probléma lenne. A feleségnek valószínűleg határozottabb képe van arról mi is a baj, de megoldást ő sem ismer. Lehet egyre beletörődöbb, vagy egyre dühödtebb, amiért reményei ennyire nem valósulnak meg. Ő is feladja a reménykedést, és ha sehogyan sem sikerül életet lehelni a kapcsolatba, a házassági kóma állapotába esnek.

folyt.

Juli elmondta, mennyire elégedetlen - nem szexuálisan, hanem érzelmileg. "Szeretem Robit mondta és örülnék ha most is annyira érdekelne a szex, mint régen. Kezdetben magamat hibáztattam. Az gondoltam, valam i nem stimmel velem. Hogy frigid lettem, vagy ilyesmi. De aztán beszéltem egy barátnőmmel és neki ugyanez a problémája. Az az igazság, hogy én többet akarok Robitól kapni. Azt szeretném ha mint ember is érdekelném őt, de ő szinte sosem akar velem semmiről sem beszélni. A siker borzasztó fontos neki, de az emberek nem - még én sem. Mintha azt várná, hogy az árukészlettől kapjak kedvet a szeretkezéshez....

Egy idő után gondoltam megpróbálok jobban kinézni. Beiratkoztam egy aerobik csoportba, de Robi ettől sem lett kedvesebb, sőt... csak még több szexet akart, és cukkolásnak nevezte, ha tornadresszben mutatkoztam előtte. Szóval abbahagytam. Aztán megpróbáltam többet főzni, háziasabb lenni, csak hogy értésére adjam, hogy szeretem. Gondoltam arra is, nem kéne egy alkalmai kapcsolat? De rájöttem, ott is ugyanarről lenne szó: csak le akar fektetni.

Néha már arra gondolok, jobb lenne feladni ezt az egész küzdelmet, lefeküdni vele, amikor akarja, megjátszani egy orgazmust és kész. Bármit, csak nyugalom legyen. Csak az a baj, ha rákényszeritem magam a szeretkezésre teljesen kurvának érzem magam. Utálom ezt az érzést, de elveszíteni sem akarom Robit. Pedig ha nem változik meg köztünk hamarosan valami gyökeresen, akkor Robival mi is efelé tartunk.

Juli és Robi esete nagyon tipikus példa a házasságok szex-kontra-szerelem problémájára. Úgy tűnik mintha létezne valamiféle házasság-kór ami idővel majdnem minden ragyogó új kapcsolatot feszültté és fájdalmassá tesz, tele félreértésekkel. De akadnak olyan párok akik megtalálják a kiutat és vissza tudnak téri egy boldog házasságba. Sajnos a többség számára a probléma egyre nő, míg végül elviselhetetlenné válik. Kb. minden második házasság válással végződik. És nem kevésbé elterjedt megoldás az is, amit házassági kómának nevezünk.

Vajon mi is a "házassági kóma"? ezzel folytatom majd.

folyt.

Juli azért van megbántva, mert úgy érzi Robit csak a szex érdekli. Mint a legtöbb nő, ő is több szerelemre vágyik, de fogalma sincs, hogyan magyarázhatná ezt el Robinak úgy, hogy megértse és ki is elégítse Juli igényét. Juli is örülne, ha őt magát is jobban érdekelné a szex és tudja, hogy így is lenne, ha megkapná Robitól azt, amire vágyik. De mert Robi ezt nem érti, Juli úgy gondolja, kapcsolatuk sorsa, hogy sose váljon azzá, aminek ő mindig is látni szerette volna. Juli csalódott és megbántott.

Mint a legtöbb férfi Robi sem érti, miért nem érdekli a feleségét jobban a szex, miért akar tőle még többet, valami olyasmit, amit ő nem ért, és nem tud megadni. Idővel egyre kevésbé lesz kedve beszélni a témáról. Természetesen ő is szexuális örömre és igazi szerelem érzésére vágyik, de nem tudja, miben kellene megváltoznia és hogyan. Robi csalódott és dühös.

Robi Julit hibáztatja, Juli Robit okolja.

Rövid idő alatt odáig jutottak, hogy alap problémájuk más, kisebb konfliktusaikat is felerősití. "Amikor először észrevettem, hogy Julit nem érdekli a szex, azt gondoltam, ez csak átmeneti, mondja Robi, de most már állandóan így van. Korábban is voltak kisebb vitáink, de azokat egy puszival elintéztük, most meg minden apró hülyeség óriási háborúvá fajul."

Julit ugyanígy zavarta, hogy Robit ennyire érdekli a szex, és ilyen kevéssé a szerelem meg a romantika. "Amikor este hazajössz, alig szólsz hozzám, és nem figyelsz arra, amit mondok - mondta Juli Robinak. Aztán amikor eljön a lefekvés ideje, bemászol az ágyba, és azt várod, hogy egyszercsak ugyanolyan felajzott legyek a szex gondolatára mint Te. Miért akarnék lefeküdni veled, amikor te még beszéni sem akarsz velem? Néha már azt gondolom, hogy neked talán mindegy ki fekszik ott melletted, csak legyen hova bedugni."

Egyikük sem remélte, hogy házasságuknak sok lenne még hátra. "Túl régi a probléma - mondta Robi, "Túl régen bántjuk már egymást- tette hozzá Juli.

Ez az elégedetlenség sok párt szakít ketté, a kapcsolat vágya mégis arra sarkallja őket, hogy mindent megtegyenek, hátha sikerül lekűzdeni a nehézségeket. A baj az, hogy a jó szex és a szerelem elválaszthatatlanok, e kettő együttesen tesz ki egy boldog kapcsolatot. Nem sok remény van rá, hogy bármelyiket megkapjuk a másik nélkül.

Vajon van megoldás?

Miért kevés a szex a férfiaknak?

Miért kevés a Szerelem a nőknek?

Képzeld el, hogy őrülten szerelmes vagy...

Ha nő vagy, képzeld el, milyen érzés, amikor egy hosszú nap végén találkozol vele. Lehet, hogy most egy varázslatos nyaralóhelyen vagytok, és lehet, hogy otthon. Ő mosolyogva közeledik. Rád néz, és tényleg téged lát, tekintete csodálattal simogatja arcod. Érzed a törődését, az odafigyelését. Érzed a kezét, amint arcodon végigsimít.

"Szia - mondja -, hiányoztál." Aztán hozzád hajol, és gyengéden, szeretettel megcsókol úgy, ahogyan azt a legjobban szereted. Átöleled, magadhoz húzod, érzed a közelségét és te is megcsókolod őt. Talán mond valamit, amin elneveted magad, vagy hoz egy apró ajándékot. Az összetartozás melege sugárzik köztetek, és akár egy finom vacsorát vagy egy habfürdőt terveztetek, akár azt, hogy moziba mentek, vagy egyenesen az ágyba, mindenképpen eltölt a szerelmetek örömteli érzése.

Ha férfi vagy, képzeld el ugyanígy a találkozást: a melegséget, az elfogadást és törődést, amit egymás iránt sugároztok. Képzeld magad elé, milyen boldog vgy, hogy vele lehetsz, és érzed a magad örömét is. Lásd, milyen boldogan fogadja az érintésedet, a simogatásodat és éld át a biztos tudatot, hogy még ma este kitárja feléd karját, és örömmel várja, hogy szeretkezzetek.

Sokan vagyunk, akik valaha valakivel már átéltünk ilyen szerelmet és összetartozást. A Te élményed talán csak rövid volt, és már régi az emléke, de lehet, hogy időről időre ma is része kapcsolataidnak. Ám akár röpke az élmény, akár tartós és mély, majdnem mindannyian azt kívánjuk, bárcsak egész életünket egy beteljesült szerelem ragyogásában tölthetnénk. De sajnos még az ún. jó kapcsolatokban is túlságosan ismerősen hangzanak az alábbihoz hasonló beszélgetések.

SZEX KONTRA SZERELEM

Robi: Te sose akarod!

Juli: Utoljára szerdán voltunk együtt.

Robi: Igen. De Te akkor sem akartad. Soha nem akarsz szeretkezni.

Juli: Nem én tehetek róla. Szeretkezni igenis akarok. De neked csak a szex kell belőle.

Robi: Ez meg mit jelentsen? Olyan elegem van ebből a kifogásból. Harmincöt éves korban, gondolom teljesen normális dolog, ha a ember szexre vágyik. Úgy beszélsz, mintha valami szex-őrült lennék.

Juli: Nem hiszem, hogy őrült vagy, csak azt gondolom, hogy óriási különbség van a szeretkezés és csak a szex között. Tudni szeretném, hogy szeretsz is, és nem csak le akarsz velem feküdni.

Robi: Dehát szeretlek. Mit gondolsz, különben miért vettelek volna feleségül, és miért hoznám haza a fizetésemet?

Juli: Na hát erről van szó! hogy Te azt hiszed, erről szól az egész. Bizonyítsd be, hogy szeretsz.

Robi: Bizonyítsam? Hát itt vagyok. Nem mással vagyok!

Juli: Lehet, hogy nem, de nem figyelsz rám - vagy nem úgy, ahogy szeretném.

Robi: Tulajdonképpen mit akarsz? mit csináljak? Küldtem volna neked virágot a születésnapodra, vagy elvigyem a kocsidat megjavittatni? Mi köze ennek az egésznek ahhoz, hogy sosem akarsz lefeküdni velem? mielőtt összeházasodtunk, sokkal lelkesebb voltál, Néha már arra gondolok: csak azért csináltad, hogy elvegyelek.

Juli: Ha én megváltoztam, akkor ez csak azért van Robi, mert te is megváltoztál. Valószínűleg sokkal jobban érdekelne engem a szex, ha téged jobban érdekelne a szerelem.

Juli és Robi beszélgetése valószínűleg nagyon ismerősen cseng mindenkinek, aki valaha is élt tartós szerelmi kapcsolatban: a férfinak több szexre, a nőnek pedig több szerelemre lenne igénye.

A történet holnap folytatódik!